VESPER.

A reggeli fény átszivárgott a függönyökön, lágyan, de kitartóan, kirángatva engem az álomból. Napok óta először nem éreztem úgy, mintha ólomból lennék. Nem dobolt a koponyám, nem tapadt keserű íz a nyelvemre. Csak egy csendes nehézkesség, amit le tudtam rázni magamról.

Felültem, kisöpörtem a hajat az arcomból, és a fürdőszoba felé vonszoltam magam. A csempe hideg volt a talpam alatt, de a