Calista

Mosolyogva ébredek.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő – ez a könnyedség a mellkasomban, ez a melegség, amely még azelőtt szétárad bennem, hogy teljesen magamhoz térnék. A társkötelék elégedetten duruzsol, és néhány áldott pillanat erejéig átadom magam a puszta érzésnek.

Torian. A társam. A választásom. Az enyém.

A gondolattól rettegnem kellene. Ehelyett olyan mélységes örömmel t