Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
RONAN SZEMSZÖGE
Mindketten nehezen lélegeztünk, a mellkasunk úgy hullámzott, mintha épp most futottunk volna le egy maratont a poklon keresztül oda-vissza.
A testem még mindig remegett a megkönnyebbüléstől, mélyen eltemetve benne, izzadságtól csúszós bőrünk a lehető legjobb módon tapadt egymáshoz. A Sigrid mögötti fal hűvös volt a tenyeremnek, ahol megtámasztottam minket, de semmi sem érhete