Valen Alfa

A szél üvölt a fülemben, ahogy farkas alakban futok. Négy órába telik, de egyszer sem állok meg. Erdőkön át száguldok, folyókat ugrom át, és szinte hangtalanul kerülgetem a fákat. Amikor elérek egy eldugott részt a magas sövények mögött, emberi alakot öltök, és magamra húzom a tiszta ruhát, amit egy táskában rejtettem el.

A mellkasom zihál, úgy emelkedik és süllyed, mint egy végre ketre