A szavai valami nagyon mélyen megbúvó pontot érintenek bennem – az éles és lüktető fájdalom egyszerre robban szét a koponyámban. Aztán – képek villannak be. Töredékesen, mint a villámlás.

Egy kislány fehér ruhában, mellyén megcsillanó nyaklánccal. Jace nevetése – a legjobb barátomé –, ahogy homokvárat építünk a parton és a hullámokat kergetjük. A rózsák édes illata. Egy fából készült hinta az öreg