Lyra

Egyetlen szó létezik arra az émelyítő érzésre, amely a gyomrom mélyére telepszik. A görcs élesen és könyörtelenül markol a testembe, egyre szorosabbra feszülve az izmok körül, mielőtt elengedné őket, hogy utat törjön felfelé, a mellkasom felé. Kegyetlen karmait belevájja a bordáim mögött dobogó szervbe, addig szorítva azt, míg a vér dübörögni nem kezd a fülemben, és a lélegzet belém nem fagy.