Kaia szemszöge

Beléptünk Ryker szobájába, a kezem még mindig az övében pihent. A döbbenet és a hirtelen rám törő rémület kezdett elpárologni, s végre tisztább fényben láttam mindazt, ami történt. Lassan az ágyhoz léptem, és elnyúltam rajta; fejemet a párnára hajtottam, lábamat kinyújtóztattam magam előtt. Maren az ágy szélére ült, hátát a fejtámlának vetve.

Kifújtam az összes levegőt a tüdőmből. „