Lelkének megmentése

Véletlenül lettem apa. Az unokahúgom az egyetlen, aki két lábbal a földön tart, amióta a nővérem elhunyt; egy erődöt építettem kettőnk köré, hogy kizárjam a fájdalmat. Nem tűröm a káoszt. Nem hagyom, hogy bármi elterelje a figyelmemet. Egészen addig, amíg egy remegő kóbor kutya fel nem bukkan az autóm mögött, és mindent meg nem változtat. Állatorvosra volt szükségünk, de rá nem voltam felkészülve. Rowan. Lélegzetelállítóan gyönyörű, a szíve pedig a megtörtekért dobog. Egyetlen pillantás rá abban a levendulaszínű orvosi ruhában, és a falak, amiket egy éven át építettem, omladozni kezdenek. Vezérigazgató vagyok, aki megszokta, hogy ő irányít a teremben, de az ő klinikáján csak egy férfi vagyok, aki képtelen elfordítani a tekintetét. Azt mondtam magamnak, hogy ez csak a kutyáról szól. Csak egy rövid megálló, mielőtt visszatérnék az irányított, magányos életemhez. De a sorsnak más tervei voltak. Meggyógyítja az állatot, megnyeri magának az unokahúgomat, és olyan tüzet gyújt bennem, amiről azt hittem, örökre kialudt. Rettegek az újabb veszteségtől. A szívem védelme az egyetlen mód, ahogyan túl tudok élni. De ahogy egyre több időt töltünk együtt, rájövök, hogy nem az a legnagyobb kockázat, ha beleszeretek. Hanem annak a felismerése, hogy nélküle valójában nem is élek.