Vad jótevő

Az exem azért dobott, mert olyan voltam, mint egy „döglött hal”. Megesküdött, hogy teljesen érzéketlen vagyok egy igazi férfi érintésére, és hogy inkább apácának kellene mennem. Tévedett. Csak egy szörnyetegre volt szükségem, hogy felébresszen. Az esőtől bőrig ázva léptem be a nappalimba, ahol egy toronymagas, félmeztelen idegen várt rám a sötétben. Egyetlen parancsoló morgással ez a csupa izom, félelmetes férfi elérte, hogy nedvességtől csöpögve térdre rogyjak. Az elmém teljesen kiürült, ahogy a számba vettem hatalmas, testékszeres férfiasságát, könyörögve, hogy teljesen tegyen tönkre. Ekkor felkapcsolódott a villany, és belépett az anyám. A könyörtelen idegen, akinek a nevét az imént sikítottam? Ő Victor Draven. Egy halálosan veszélyes milliárdos, volt maffiavezér. És ami a legrosszabb... ő a néhai apám életre szóló legjobb barátja. Ő az a titkos jótevő, aki fizeti az egyetememet és a tetőt a fejem felett. Figyelmeztetett, hogy ez hiba. Megparancsolta, hogy úgy tekintsek rá, mint a gyámomra, és a velem egykorú fiúkkal randizzak. De a kíméletlen, agresszív csók, amellyel belém fojtotta a szót, egészen másról árulkodott. Nekem nem kellenek az egyetemem kedves, unalmas fiúi. Azt akarom, hogy az utca túloldalán élő veszélyes ragadozó legyen az első férfi, aki igazán a magáévá tesz.