A félvér sorsa

Kaelith öt éve él az árnyékban egyszerű számkivetettként, kétségbeesetten rejtegetve félvér mivoltát és felemás szemeit – az egyik barna, a másik vakítóan kék. Egy rémálom elől menekül: Domitrus, a szadista farkasalfa elől, aki a combjára kényszerítette bélyegét, hogy kihasználja a nő legendás, szunnyadó adományát. Azt hitte, Silverlake-ben biztonságban van, amíg a férfi be nem sétált az életébe. Graeven MacVoren a kegyetlen Blackwood lükán falka halálos főharcosa és leendő bétája. A hatalmas termetű, sűrűn tetovált és hevesen birtokló Graeven egy vadállat, aki teljes megadást követel. Abban a pillanatban, hogy éjfekete tekintete összekapcsolódik Kaelith-ével a zsúfolt piacon, a nő világa összeomlik. A férfi kijelenti: ő a sorsszerű párja. Graeven felesküszik, hogy felperzseli a világot a védelmében, és olyan mámorító, megszállott szerelemmel veszi körül, amilyet a lány még sosem ismert. De Kaelith retteg. Ha a végletekig védelmező lükánja felfedezi a rivális alfa bőrét elcsúfító bélyegét, ősi dühe vérfürdőt indít el. Ám a titkok nem maradhatnak örökké eltemetve. Ahogy Domitrus számkivetett serege egyre közelebb ér, hogy visszahúzza őt a pokolba, Kaelith valódi énje, mint ritka Orákulum, erőszakos ébredésbe kezd. Hogy megmentse igaz párját és új családját, Kaelith-nek abba kell hagynia a menekülést, és el kell fogadnia a benne rejlő pusztító mágiát. Vajon felemészti a sötétség, vagy a lükán párja visszahúzza őt a fénybe?