A kedvenc ellensége

Gyűlölöm Roman Thorne-t. Gyűlölöm a göndör haját, az öntelt zöld szemeit, és azt, ahogyan azt hiszi, az iskola minden lánya csak játékszer a számára. – Szívesen sértegetnélek – mondtam neki a legédesebb mosolyommal –, de attól tartok, nem tudnék olyan alapos munkát végezni, mint a természet. Évek óta egymás torkának esünk. De az utóbbi időben a sértegetések kezdenek flörtölésnek hangzani, az élelmiszerboltban történő „véletlen” találkozások pedig egyre inkább a sors kezének tűnnek. Ő az a szívtipró, akit el kellene kerülnöm. Én pedig a „hercegnő”, akit imád kínozni. És amikor elmosódik a határ a gyűlölet és valami más között, a dolgok kezdenek igencsak zűrössé válni.